Mondják, hogy ma a mobiltelefonoddal is elkészítheted saját filmedet. Ennyire nem szállnánk mélyre, de az tény, hogy a professzionális technika elérhetővé vált, az újgenerációs filmkészítők pedig válogathatnak a lehetőségekből. A BKF Operatőr Művész MA osztály hallgatói teszteltek öt kamerát.
Tanúja voltam annak, amikor a tükörreflexes fényképezőgépek betörtek a filmkészítés világába. Eleinte fejletlen, hibáktól hemzsegő és kiforratlan volt a lehetőség. A BA-s diplomafilmemet mégis egy Nikon D90-vel (az első videófunkciós Nikonnal) forgattuk le, ami akkoriban még egyáltalán nem volt magától értetődő választás. Viszont éreztük benne az olyan óriási lehetőségeket, mint a digitális adatrögzítés szabadsága vagy a fotós optikák nyújtotta képminőség és változatosság.
Azóta alig telt el négy év és a DSLR-technika elborította a piacot. Videóklipeket, reklámokat, majd filmeket készítettek vele, tömegével jelent meg az oktatási intézményekben, sőt, mindez egy bizonyos szint után meghaladottá is vált. Ugyanis felmerült az igény a DSLR-ek steril képi világával szemben egyfajta roncsoltabb, „filmesebb” hatásra illetve a tágabb mozgástérre az utómunka – fázisban. Ez a törekvés ma már nem jelentheti a filmszalaghoz való visszatérést, viszont a digitális technikák egy teljesen új horizontját nyitotta meg, ami túlmutat a tükörreflexes fényképezőgépek videófunkcióján.
Elkalandozhatnánk abba az irányba, hogy a digitális technikák az analóggal szemben milyen módon változtatták meg a filmalkotási folyamatokat (pl. a korlátlan „nyersanyag” vagy a helyszíni korrekció lehetősége), de az egy másik írás tárgya lenne. Ezúttal arra voltam kíváncsi, hogy az operatőrök új generációja miként vélekedik a fellelhető legkorszerűbb típusokról és milyen preferenciák alapján választ eszközt az alkotáshoz. Ehhez segítségül hívtam Szabó Gábor növendékeit, akiket – mielőtt a teszt konkrét eredményeire rátértünk volna – először kameraválasztási szokásaikról kérdeztem.
Egyéni preferenciák
1. Arra a kérdésre, hogy milyen saját kamerával dolgoznak, legtöbben valamelyik DSLR-t mondták. Indok: ár-érték arányát tekintve ez a legkifizetődőbb, saját megvételre más többnyire nem is jöhet szóba. Így a legjellemzőbb választás a Canon 60D volt.
„Canon 60D-vel rendelkezem.Ár alapján és az adott körülményekhez megfelelő kamerát választok. Ez a körülmény lehet sok minden: kamera súlya és annak cipelése… kamera kiegészítők szükségessége… fényviszonyok figyelembevétele… időjárási körülmények… helyszín térbeli adottságai, kicsi-nagy tér, megrendelő igényessége alapján is…”
„Jelenleg Canon EOS 550D-vel rendelkezem, amit hamarosan egy Sony A7s-re cserélek. Számomra nagyon fontos a magas fényérzékenység, a részletgazdag videó, és a kompakt méret. Az adott típust általában az adott projektnek megfelelően választom ki.”
Látható tehát a törekvés: ahelyett, hogy egy adott típusba fektetnék a bizalmukat és konstans a választott géppel forognának, igyekeznek a projekt adottságaihoz és körülményeihez igazodva választani, már ha erre van mód. Ez már professzionális attitűd. Összegezve azonban még mindig a DSLR-ek dominálnak.
2. Oktatási célok
„Nyilván a DSLR kamerák a legelérhetőbbek oktatási célra is. Bár a professzionális kamerák használatának elsajátítását nélkülözhetetlennek tartom. Ezért Alexa, vagy BLACK MAGIC 4K kamerák meglétét preferálnám…”
„Sony A7s. Kicsi, könnyű, elképesztően fényérzékeny, full frame, S-LOG 2 gamma, robosztus XAVC kodek, 4k képes külső rekorderrel, sokkal részletgazdagabb HD videó mint a Canon DSLR-ek.”
„Csak a legjobbat, de mivel ez nem ilyen egyszerű, ezért ár-érték arányban a legmegfelelőbbet, pl: DSLR 5D, 1Dc, Canon c100/300, Fs700, BM Pocket. És ahogy Szabó Gábor mondta, ha »ilyen« kamerákon megtanulunk jót csinálni, akkor filmes kamerákkal egyszerű dolgunk lesz… Oktatási szempontból nagyon hasznosnak tartom, ha minél több kamerával megismerkedünk, objektíven átlássuk a kínálatot, használhatóságukat, előnyeit, hátrányait, stb. De ha minden tudásomat összevetem és kéne mondani egy kamerát, akkor az lehet, hogy a C300+külső rögzítő lehetne.”
Az operatőr hallgatók a DSLR-t és az egyéb olcsóbb digitális technikákat egyértelműen félprofi megoldásnak tekintik, amik viszont jól alkalmazhatóak a képalkotás művészetének elsajátításához. Azonban mindezek csak egy állomás a professzionális filmkamerák felé, amikkel a megismerkedést már az oktatási időszak alatt szintúgy elengedhetetlennek tartják.
3. Mi lenne, ha a döntésnek nem volna anyagi (vagy egyéb) korlátja?
„ARRI Alexa, mert az a legjobb. Vagy RED, vagy Sony F65. Ezeknek a kameráknak filmes hatásuk van, sokkal professzionálisabb a képük, nagyobb a dinamikatartományuk, és a képi információ, amit rögzítenek, megfelelő ahhoz, hogy utómunkában jól lehessen vele dolgozni.”
„… Alexa, BLACK MAGIC 4K és a tesztben nem szereplő RED család kameráival dolgoznék legszívesebben. A teszt eredmények alapján ezen kamerák bizonyultak a legjobbnak, nyersanyagaik pedig a legjobban fényelhetőnek.”
„Alexa, bármilyen ARRI filmes kamera, mert például hatalmas a dinamikai átfogásuk.”
Egyértelműen az ARRI Alexa kameráját tartja mindenki a legjobbnak. Ezek a vélemények hűen tükrözik a piaci viszonyokat is.
4. Mi az, amivel lehetőleg nem dolgoznának?
„Olyan nincs. De amelyiknél az egyik legnagyobb hátrányt éreztem, az a BLACK MAGIC Pocket. Mert: nem felhasználóbarát, annak ellenére, hogy szép képet produkál, raw-ban óriási méretűek a file-ok, nincs kihajtható display, nem törölhető az adat a kamerában, nincs ND, sok kis apróság és kidolgozatlanság van benne.”
„BLACK MAGIC Pocket Cinema Camera – Silány fényérzékenység, szoftverhibák, kis szenzor.”
„DSLR.”
A kamerateszt
A 2013-2014-es tanév második félévében az egyik operatőri gyakorlat alkalmával a diákok Szabó Gábor tanár úr vezetésével összemérték hat kamera tulajdonságait a Sparks gyakorló műtermében. A kísérlet kedvéért felépítettek egy olyan változatos környezetet, melyben a legszélsőségesebb fényviszonyok és körülmények között tesztelni tudták a kiválasztott típusokat.
A teszten részt vevő kamerák:
- ARRI Alexa
- BLACK MAGIC Pocket
- BLACK MAGIC 4K (400 és 800 ISO beállításon is)
- CANON 1DC
- CANON C300
- CANON 5D MARK III, a Magic Lantern szoftverrel kiegészítve (ez egy technikai hiba miatt kiesett – a Magic Lantern, nem gyári program lévén, egyelőre komoly kompatibilitási problémákat okoz)
A teszt három részből épült fel. Az interjúban részt vevő hallgatókat arra kértem, hogy a kísérlet három állomását külön tekintve illetve összegezve is elemezzék a tapasztaltakat, és mindenhol állítsanak fel egy szubjektív sorrendet. Ez alapján pontoztunk.
Maga a teszt itt megtekinthető!
1. A teszt első részében az expozíciós lépcsőn le és fel 3 blendényit haladva kerültek vizsgálat alá a kamerák. Lássuk tehát, hogy alakult az első kör:
1. hely – Alexa, 20 pont
2. hely – BM 4K és Canon C300 (megosztva), 12 pont
3. hely – 1DC, 11 pont
4. hely – BM Pocket, 6 pont
„Az ALEXA a verseny győztese. A BLACK MAGIC 4K meglepően szépen szerepelt. A CANON 1DC és CANON C300 kamerák szép bőrszint, kellemes képminőséget produkáltak. BLACK MAGIC Pocket és a CANON 5D MARK III teljesített a legkevésbé jól, de a teszten túlmenően abszolút minőséget képviselnek.”
„Sajnálatosan az 5D MARK III RAW-t technikai okokból nem sikerült a többihez hasonlítani, ám meggyőződésem, hogy megfelelő utómunkával, a ranglista második helyezettje lenne. Elvégre 14 bit-es dng szekvenciákról beszélünk.”
„Szerintem a Canon adta vissza – főleg az 1DC – a bőrtónust a legjobban, a BLACK MAGIC meglepően jól szerepelt, ár-értéket nézve azt választanám.”
2. A második részben a kamerák a műteremben kézből tartva végigjártak egy utat, megvizsgálva szélsőséges fény- és színviszonyok között a túl- és alulexpozíciót, a fénycső hatását, egy körülbelül 10 blendés túlexpót egy fémhalogén lámpa által, végül a gyertyafényt teljes sötétségben. A második forduló befutóinak sorrendje:
1. hely – Alexa, 20 pont
2. hely – BM4k és C300 (megosztva), 13 pont
3. hely – Canon 1DC, 10 pont
4. hely – BM Pocket, 4 pont
„A BLACK MAGIC Cinema kamerája black sun effektust produkált. A zöld fénycső nem igazán mutatott különbséget.”
„Az Alexához nem írok semmit, mert az egy külön világ. Ami fontos információ volt, az az, hogy a BM 4K nem bírja jól a sötétet magas ISO-n. A rolling shutter egyetlen kameránál sem volt zavaró, ahhoz dinamikusabb mozgást kellett volna csinálni. Az 5D raw-nál a felvétel leállt pont a végén, kb 1 percet bírt – ez nagyon negatív, ha olyan szituban forgatunk, ahol biztosra kell menni, hogy a felvétel nem áll meg. A blendekülönbségeket a C300 elég jól kezelte.”
3. Végül a kamerák ISO érzékenységét vizsgálták a lehető legérzékenyebb beállítástól egészen az alacsony értékekig egy blendés lépcsőkben.
1. hely – Canon 1DC, 18 pont
2. hely – Canon C300 és Alexa, 14 pont
3. hely – BM 4K, 8 pont
4. hely – BM Pocket, 6 pont
„Ami a legjobban teljesített, az az 1DC, óriási magasságokba lehet menni vele ISO-ban. Ami a legrosszabb tapasztalat, az a BM 4K, mivel 800 ISO-nál használhatatlan a képe. A c300 is jól teljesített. Ebben a részben az olcsó kamerák jobban teljesítettek, mint a filmes Alexa, de valószínűleg egy forgatáson van megfelelő mennyiségű lámpa, hogy ne kelljen fölösleges magasságokba tornázni az ISO-t. Az olcsóbb gépek, olcsóbb filmekhez jobban használhatóak. Még plusz egy tapasztalat, hogy évről évre jobban teljesítenek a kamerák, az ISO-t tekintve, és lassan odáig jutunk el, hogy ami eddig nem jöhetett létre felvétel, az egyre megvalósíthatóbb lesz, ezt értem pl dokumentumfilm jellegű forgatásnál, ahol bizonyos szituációkban nincs lehetőség világítást alkalmazni, csak az adott szituációhoz képest tudjuk feljebb vinni az ISO-t. Plusz még egy gondolat – amit eddig megszoktunk, hogy 1600 vagy 3200 ISO határ, az lassan a múlté. A határ egyre magasabbra tolható ki, minőségváltozás nélkül, és ez évről évre nőni fog.”
„Az Epic Dragon fényérzékenységben mindenképp jobban teljesítene az Alexa-nál, viszont utóbbi átfogásban erősebb.”
„CANON 1DC elképesztően magas ISO és szemmel alig érzékelhető fény mellett is produkált képet, persze magas zajszint kíséretében.”
„Az 1DC egyértelmű nyertes, bátran forgathatunk vele 2500 ISO mellett is. Ilyen esetben viszont az alulexponálást érdemes kerülni.”
„A Canon 1DC ISO értékben nagyon sokáig állítható. Kis reluxán átsütő nap is elég már hogy mindent lássunk, de kérdés, hogy van-e értelme? A kis BLACK MAGIC Pocket itt bukott el emlékeim szerint, de a nagy is, mert csak 2 értéke van.”
Ideje eredményt hirdetnünk:
1. hely – Alexa, 54 pont
2. hely – Canon 1DC és Canon C300 (megosztva), 39 pont
3. hely – BLACK MAGIC 4K, 33 pont
4. hely – BLACK MAGIC Pocket, 16 pont
Le kell szögezni, hogyha a RED Epic Dragon is részt tudott volna venni a tesztsorozaton, akkor valószínűleg alaposan megszorongatta volna (a hallgatók saját, szubjektív dobogójukon egyöntetűen a második helyre pozicionálták). A Canon még újoncnak számító, a „polgári” felhasználáson túlmutató gépei a márkához hűen erősen szerepeltek, közösen léphettek kerültek fel a dobogó második fokára. A BLACK MAGIC ár-érték arányát tekintve hozta a várható színvonalat az olcsóbb kamerák közül, a Pocketet talán nem is volt illő a nagytestvérével együtt indítani.
Összességében nem szabad elfelejteni, hogy ezek a tesztek a kameratulajdonságoknak csak bizonyos szegmensét vizsgáltak. Könnyen lehet, hogy egy utómunka-forduló vagy egy filmes kinézet-forduló megváltoztatta volna a sorrendet. Független az eredménytől, ezen gépek bármelyike képes megállni a helyét, megvannak a maguk követői, akik bizalmat fektetnek beléjük. A választáskor inkább a kitűzött cél lehet a mérvadó, azaz, hogy milyen projektekre is kívánjuk használni leendő kameránkat. A többségnek persze továbbra is a DSLR-gépek maradnak elérhetőek, amiknek köszönhetően kiszélesedett és elérhetőbbé vált a filmkészítők korábban elszigetelt világa.